Ugrás a tartalomra
Cégstatisztika

Méret · Mérlegfőösszeg

Mérlegfőösszeg: a cég vagyona egy számban, és miért nem azonos az értékével

Mit mutat a mérleg főösszege, hogyan függ össze az eszközökkel és a forrásokkal, és mire használják a cégméret meghatározásánál.

Megjelent:

Az árbevétel azt mutatja, mekkora forgalmat bonyolít egy cég egy év alatt. A mérlegfőösszeg azt, mekkora vagyonnal dolgozik egy adott napon, a mérleg fordulónapján. A kettő egészen eltérő lehet: egy ingatlanokat bérbe adó cégnek hatalmas lehet a mérlege és szerény a forgalma, egy kereskedőnek fordítva.

Két oldal, egy szám

A mérleg két oldala mindig egyenlő. Az egyik oldal megmondja, mibe van fektetve a pénz (tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök), a másik, hogy honnan származik (saját tőke és kötelezettségek). A mérlegfőösszeg e két oldal közös végösszege.

Ebből adódik egy fontos következmény: egy hitelből vásárolt raktár egyszerre növeli az eszközöket és a kötelezettségeket. A mérlegfőösszeg nő, pedig a tulajdonosok vagyona nem változott. A mérlegfőösszeg tehát nem a cég „értéke”, és nem is a tulajdonosoké. Azt a saját tőke mutatja.

Könyv szerinti érték, nem piaci ár

A mérlegben az eszközök jellemzően bekerülési értéken, értékcsökkenéssel csökkentve szerepelnek. Egy régen vett telek a mérlegben a vételárán állhat, akkor is, ha ma sokkal többet érne. Egy jól menő szoftvercég legnagyobb értéke, a csapat és a tudás, egyáltalán nem jelenik meg a mérlegben. Ezért a mérlegfőösszeg sem felső, sem alsó becslés a cég eladási árára.

A cégméret harmadik lába

A kis- és középvállalkozások törvényi meghatározásában a létszám mellett vagy az árbevétel, vagy a mérlegfőösszeg számít. A középvállalkozás határa 43 millió euró mérlegfőösszeg vagy 50 millió euró árbevétel, a kisvállalkozásé 10 millió, a mikrovállalkozásé 2 millió euró. A számviteli beszámoló formájának (egyszerűsített vagy teljes) eldöntésénél is a mérlegfőösszeg, az árbevétel és a létszám a mérce, a számviteli törvényben rögzített forintos határokkal.

Hogyan olvasd?

  • Mindig fordulónapi: a mérlegfőösszeg egy napra vonatkozik. Egy szezonális cég év végén egészen más képet mutathat, mint nyár közepén.
  • Összehasonlítás előtt nézd meg a szerkezetét: ugyanakkora főösszeg mögött állhat sok készpénz vagy sok behajthatatlan követelés.
  • Arányszámok nevezője: az eszközarányos megtérülés és az eladósodottság is a mérlegfőösszeghez viszonyít. Ha a főösszeg egy nagy hitelfelvétel miatt ugrott meg, ezek a mutatók is elmozdulnak.