Méret · Árbevétel
Árbevétel: a legtöbbet idézett céges szám, és ami nincs benne
Mit jelent az értékesítés nettó árbevétele a beszámolóban, miért nem azonos a nyereséggel, és mire figyelj, ha cégeket vagy ágazatokat rangsorolsz forgalom szerint.
Megjelent:
Ha egy cégről egyetlen szám jelenik meg a sajtóban, az szinte mindig az árbevétel. Könnyen érthető, jól hangzik, és minden cég beszámolójában ott van. Éppen ezért érdemes pontosan tudni, mit mér – és mit nem.
Mit mér pontosan?
A magyar számviteli beszámolóban az értékesítés nettó árbevétele az eredménykimutatás első sora. Belföldi és export értékesítés együtt, áfa nélkül. Ez a cég forgalma: mennyi pénzt kért a vevőitől a termékeiért és szolgáltatásaiért egy üzleti év alatt.
Ami nincs benne: a kapott támogatás, a tárgyi eszköz eladása vagy a kapott kamat. Ezek az egyéb bevételek vagy a pénzügyi műveletek bevételei közé kerülnek. Ha valaki „összes bevételről” beszél, kérdezd meg, melyik sorokat adta össze.
Az árbevétel nem nyereség
A leggyakoribb félreolvasás: a nagy forgalmú cég sikeres cég. Egy kereskedő, amelyik vékony árréssel nagy tételben ad tovább árut, óriási árbevételt mutathat, miközben alig marad valamije. Egy tanácsadó cég kis forgalom mellett is lehet nagyon jövedelmező. A forgalom a méretet mutatja, a sikert az EBITDA, az adózott eredmény és a sajáttőke-hozam együtt.
Rangsorok és összesítések
Amikor árbevétel szerinti toplistát látsz, nézd meg:
- Egyedi vagy konszolidált beszámoló? Egy cégcsoport konszolidált árbevételéből kiszűrik a csoporton belüli eladásokat. Ha a tagvállalatok egyedi árbevételét adod össze, ugyanaz a forgalom többször is szerepelhet.
- Ugyanaz az üzleti év? Nem minden cég naptári évben zár. Két eltérő fordulónapú beszámoló nem ugyanazt az időszakot fedi le.
- Forintban vagy devizában? Devizában könyvelő cégeknél az átszámítás árfolyama is mozgatja a számot.
Átlag vagy medián?
Ágazati összesítésekben gyakran szerepel az „egy cégre jutó átlagos árbevétel”. A cégek mérete erősen ferde eloszlású: kevés nagyon nagy és nagyon sok kicsi cég van. Néhány óriás felhúzza az átlagot, így az átlag a tipikus cégről alig mond valamit. Ha a forrás közöl mediánt – azt az értéket, amelynél a cégek fele kisebb, fele nagyobb –, a jellemző méretre az a jobb mérce.
Nominális és reál
Az árbevétel folyó áron, forintban szerepel. Ha két év között emelkedtek az árak, az árbevétel akkor is nő, ha a cég ugyanannyi terméket adott el. Ágazati szinten ezért a KSH volumenindexet is közöl: ez az árváltozás hatásától megtisztított mozgást mutatja. Egy forintban mért „rekordév” után mindig érdemes megnézni a volument is.
Mire jó, és mire nem?
Az árbevétel jó első szűrő a cég nagyságára, a piaci szerep becslésére, és ez az egyik feltétele a kis- és középvállalkozási kategóriáknak is. Nem alkalmas viszont arra, hogy önmagában ítéletet mondj egy cég egészségéről. Ahhoz legalább a jövedelmezőségi és a likviditási mutatókat is látni kell.