Méret · Létszám
Létszám: átlagos statisztikai létszám, fő és foglalkoztatott nem ugyanaz
Hogyan számolják a cégek átlagos statisztikai állományi létszámát, miért tér el a fejszámtól, és miért nem lehet egy cég létszámából a régió foglalkoztatására következtetni.
Megjelent:
Egy cég „ötven embert foglalkoztat” – ez a mondat háromféle számot is takarhat. Lehet a dolgozók fejszáma egy adott napon, lehet az év átlagos létszáma, és lehet egy teljes munkaidőre átszámított érték. Az első kettő között is lehet jelentős különbség, a harmadik pedig a részmunkaidős foglalkoztatásnál válik el a többitől.
Fejszám, átlaglétszám, teljes munkaidő-egyenérték
- Fejszám (záró létszám): hány munkaviszonyban álló ember van a cégnél egy adott napon, például december 31-én.
- Átlagos statisztikai állományi létszám: az év napjaira kiszámolt átlag. Ha valaki csak fél évig dolgozott a cégnél, fél fővel számít. Ez szerepel a beszámoló kiegészítő mellékletében.
- Teljes munkaidő-egyenérték: a részmunkaidős dolgozók óraszámát teljes munkaidőre váltja át. Két félállású dolgozó együtt nagyjából egy egyenértéket ad.
Ha két cég létszámát hasonlítod, előbb nézd meg, ugyanabban a fogalomban közölték-e őket.
Ki nem számít bele?
A létszám a cég saját munkaviszonyban álló dolgozóit méri. Nem tartalmazza a vállalkozói szerződéssel dolgozókat, a munkaerő-kölcsönzőtől érkezőket, és jellemzően a tulajdonost sem, ha nem munkaviszonyban dolgozik. Egy cég, amely a munkát alvállalkozókkal végezteti, kis létszámmal is nagy forgalmat bonyolíthat. Ezért az „egy főre jutó árbevétel” iparágak között félrevezető lehet.
Létszám-kategóriák
A statisztikák a cégeket gyakran létszám-kategóriákba sorolják (például 0 fős, 1–9 fős, 10–49 fős, 50–249 fős, 250 fős és nagyobb). A „0 fős” kategória meglepően népes: ide tartoznak azok a cégek, ahol a tulajdonos dolgozik, de alkalmazott nincs. Ez nem jelent működésképtelenséget.
A kis- és középvállalkozások törvényi meghatározásában is a létszám az egyik feltétel: a középvállalkozás 250 főnél kevesebbet foglalkoztat, a kisvállalkozás 50-nél, a mikrovállalkozás 10-nél kevesebbet – de mellé árbevételi vagy mérlegfőösszeg szerinti határ is tartozik.
Létszám és terület
A cég létszáma a székhelyéhez tartozik, akkor is, ha a dolgozók az ország másik végén, egy telephelyen dolgoznak. Ebből születik a gyakori tévedés, hogy egy budapesti székhelyű országos hálózat minden munkahelye a fővárosban van. Területi foglalkoztatási kérdésekben a munkavégzés helye szerinti adat a jó forrás – erről a székhely elemnél írunk részletesen.
Mire jó?
A létszám a cég méretének második alappillére az árbevétel mellett, és a hatékonysági mutatók (egy főre jutó hozzáadott érték, bérköltség) nevezője. Nevezőként azonban csak akkor használható, ha tudod, hogy fejszámot vagy átlaglétszámot osztasz vele.